A tavaszi meredek esés után továbbra is viszonylag alacsony a magyar háztartások inflációs várakozása, vagyis lassan „elhisszük”, hogy megszelidül az áremelkedés. Figyelmeztető jel lehet azonban, hogy az kereskedelemben és az üzleti szolgáltatások területén még mindig egyre több cég tervez áremelést a következő időszakban. Így továbbra is megvan annak a kockázata, hogy magasan ragad az infláció.
Az inflációs ráta az euróövezetben valószínűleg még évekig az Európai Központi Bank által kitűzött cél felett marad, gazdaságkutatók inflációs várakozásai azonban hosszú idő óta először érezhetően enyhültek a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet szombaton publikált felmérése alapján.
Az inflációs várakozások jelentősen lassultak az eurózónában, viszont a béremelkedéssel kapcsolatos várakozások továbbra is erősek – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) kedden megjelent felméréséből.
Januárban elérhette a 25%-ot a magyar infláció, azonban már nagyon közel lehet a tetőzés – vélekednek a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az év végére pedig jókora esés jöhet, a szakemberek szerint nem is kérdés, hogy 10 százalék alatt zárja-e 2023-at az áremelkedés.
Az Európai Központi Banknak erőteljesen fel kell lépnie az infláció ellen, és szeptemberben legalább fél százalékponttal kell emelnie, de a 75 bázispontos emelés sem kizárható - mondta Martins Kazaks, a lett jegybank elnöke, az EKB Kormányzótanácsának tagja. Nem ő volt az egyedüli, aki határozott kamatemelést sürget.
Az Európai Központi Bank döntéshozói a múlt hónapban tartott ülésükön egyértelmű aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a magas infláció egyre inkább rögzül a recessziós várakozások ellenére - derült ki a július 21-i ülés csütörtökön közölt jegyzőkönyvéből.
Az Európai Központi Banknak folytatnia kellene a kamatemelést Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szerint, aki arra figyelmeztetett, hogy Németországot recesszió fenyegeti, ha az energiahelyzet eszkalálódik – számol be a hírről a Bloomberg.
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
Az évtizedek óta nem látott energiaár-robbanás könnyen lehet, hogy most nem átmeneti lesz, hanem tartós, mert például a klímavédelmi célú nagy zöld átállás tartósan magas energiaárakhoz és így tartósan felfelé mutató inflációs kockázatokhoz is vezethet, így a jegybanki politikának is lehet, hogy másként kell reagálnia, mint eddig gondoltuk – mutatott rá a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja a klímavédelemről és a pénzügyi rendszerről rendezett hétvégi panelbeszélgetésen. Isabel Schnabel két forgatókönyvet is felvázolt, amikor lehet, hogy az EKB-nak fel kell adnia azt a stratégiáját, amit eddig folytatott, nevezeten azt, hogy egyelőre még mindig próbál átnézni az inflációs megugráson azon feltételezés miatt, hogy úgyis lecseng az azt fűtő jelenség, az energiaárak ugrása.
Az évtizedes mélypontot jelentő augusztusi 70,3 pontról 71 pontra visszaemelkedett szeptemberben a Michigan egyetem által készített fogyasztói hangulatindex, de ez egyrészt elmaradt a várt 72 pontos értéktől, másrészt jól látszik, hogy a meglóduló fogyasztói árak miatt sok évtizede nem volt olyan gyenge a vásárlási hajlandóság a nagyobb értékű termékek iránt, mint most. Ez pedig a gazdaság további pályájára, a kilábalás ütemére visszahathat.
Igazi legenda cserélt gazdát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Heves harcok dúlnak Oroszország területén.
Több régióban lehetett érezni a rengést.
Az korábbi jegybankelnökkel a vámok hatásait elemeztük.
Senki nem fúr, pedig kiadták a jelszót.
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.
